kerületi táblák: 1. az →ítélőmesteri bíróság helyett 1723: szervezett 4 bíróság Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes és Debrecen székhellyel. Elnökön kívül 5-6 rendes és több számfölötti ülnökből álltak. Az ítélethez az elnökön kívül legalább 3 jelenléte volt szükséges. Ide tartoztak a 100 Ft-ot meghaladó adóssági és letéti perek, a több vm. ter-én fekvő hagyatékra v. osztatlan közös javakra vonatkozó örökösödési osztály- és visszaszerzési perek, az özvegyi jog, hitbér, hozomány és jegyajándék iránti perek, ha a vonatkozó javak több vm-ben voltak, a szerződések teljesítése iránti, a gyámok és gondnokok elleni számadási és a zálogvisszaváltási perek stb. - 2. vármegyei követek csoportosítása az országgyűlésben. Az 1723:31. tc. hozta létre a 4 kerületi táblát, melyekbe területileg osztották a vm-k követeit, akik az ogy-en e szerint üléseztek, tanácskoztak. Az akkori főv-hoz, Pozsonyhoz viszonyítva a két nagy vízválasztó szerinti fölosztás: Dunáninneni ker. (996,9 mf², székhelye Nagyszombat): 12 vm-je Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars, Nógrád, Hont, Pest-Pilis-Solt, Esztergom, Zólyom, Turóc, Liptó, Árva. Az 1751:22. tc. ide sorolta az addig a tiszántúli ker-hez tartozott Bács-Bodrog vm-t is. - Dunántúli kerület (792,4 mf², székhelye Kőszeg): 11 vm-je Sopron, Vas, Zala, Komárom, Somogy, Győr, Fejér, Veszprém, Moson, Tolna, Baranya. - Tiszáninneni kerület (692,6 mf², székhelye: Eperjes): 9 vm-je Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szepes, Gömör, Heves-Külső-Szolnok, Borsod, Torna. - Tiszántúli kerület (1245,3 mf², székhelye Nagyvárad): kezdetben 7 vm-je Szatmár, Szabolcs, Bereg, Ugocsa, Bihar, Csanád, Csongrád, 1741 u. ide sorolták Máramaros, Békés, Zaránd, Arad, 1790 u. Krassó, Temes, Torontál vm-t is; 1751-ig Bács-Bodrog vm. is ide tartozott. A két dunai ker-et Alsó-, a két tiszait Felső-Magyarországnak is nevezték. - A táblai ker-eken kívül álltak a szabad kerületek, melyek ter-e Fiuméval és a szádrévi (buccarti) ker-tel (6,3 mf²), együtt 109,5 mf² volt. - A m. közigazg-ban csak az önkényuralmi időkben (1780 és 1850 u.) próbáltak a hagyományaink ellenére tartományszerű tagolást kialakítani, sikertelenül. A 21. sz: az Európai Unió fölvételi kívánsága a tartományi rendszer bevezetése (regionalizálás). A beléptetők szándéka szerint ezért hazánkat (egy ideig a megyerendszer megtartása mellett?) 8 régióba sorolták. 88

Eckhart 1946:314. - Edelényi-Szabó 1928:660.